RITA SZERETLEEEEEEK!!!! "A Földet csak kölcsön kaptuk nagyszüleinktől, de unokáinknak már mi adjuk tovább"
"Majd ha az ember kivágja az utolsó fát, megmérgezi az utolsó folyó vizét, kifogja az utolsó halat is, akkor rádöbben, hogy a pénzt nem lehet megenni. Algonkin indián jóslat"
Itt szeretnék említést tenni, mi is az a fenntartható fejlődés és mi nem:
"A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket".
Globális felmelegedés
Írta: Gelencsér Mónika James Lovelock klímakutató volt az, aki felfedezte a CFC (Halogénezett szénhidrogének) növekvő jelenlétét az atmoszférában, és aki kiokoskodta a Gaia hipotézist, ami szerint a Föld és a bolygón lévő minden élő, élettelen, egy komplex, egymásra reagáló rendszer része. 1965-ben Lovelock megjósolta, hogy a 21. század legnagyobb kihívása a környezet (szennyezés) lesz, most meg megjósolja, hogy mind meghalunk, mert elcsesztétek, nagyon. Szerinte a globális felmelegedés elérte azt a pontot, amikor már semmit nem tehetünk és a katasztrófa elkerülhetetlen.
"Túl késő. Talán, ha az 1967-es utakon jártunk volna, az segített volna. De nincs több időnk. Az emberek egyszerűen csak tovább akarnak élni, úgy, ahogy eddig. Azt mondják: Ó igen, ez majd problémát fog okozni. De tenni senki nem próbál ellene."
Mit jelent az üvegházhatás?
Üvegházhatásnak nevezzük azt a jelenséget, amely során a napsugárzás be tud hatolni a Föld légkörébe, de a felszínről visszasugárzott energia egy része nem jut ki belőle, mert a légkörben megtalálható por és üvegházhatású gázok nem engedik ki. Az üvegházhatás kialakulásának meghatározó mozzanata az, amikor a visszaverődés során az energia jellege megváltozik: fényből hőenergia lesz. A hőenergia egy része pedig benntreked, ezért a légkör felmelegszik. Az emberi tevékenység megnöveli a káros gázok mennyiségét a légkörben, hozzájárulva az üvegházhatás erősödéséhez. Ezen gázok közé tartozik a fosszilis üzemanyagok égetéséből és az erdők pusztulásából származó szén-dioxid, a rizsültetvényeken és szemétlerakókban keletkező metán, valamint számos iparilag előállított vegyianyag.
A szén körforgása
A vízgőz után a széndioxid található a legnagyobb mennyiségben a légkörben. Szén nagy mennyiségben található a földkéregben ásványi energiaforrás formájában. A szerves szén körforgása a légkör és a felszín közötti anyagmozgást jelenti. Emberi beavatkozás nélkül a körforgás egyes állomásain ugyanannyi szén halmozódna fel, mint amennyi kibocsátásra kerülne. Egy egyszerű példa: egy növény élete során annyi széndioxidot köt meg, mint amennyit elhalását követően kibocsát. Az ásványi energiaforrások felszínre hozatala és elégetése aránytalan mennyiségű szenet juttat a természetes körforgásba. A széndioxid - többlet a legnagyobb arányban a légkörben halmozódik fel. A szén-dioxidot megkötni képes erdőségeket (esőerdőket) viszont az ember folyamatosan pusztítja.
Milyen mértékű éghajlatváltozást képes elviselni az ember? Az energiatermeléshez és a közlekedéshez felhasznált ásványi eredetű energiaforrások (olaj, szén és földgáz) elégetésével nap mint nap hozzájárulunk éghajlatunk megváltozásához. Ez várhatóan igen nagy károkat fog okozni a természetes élővilágban, és kihatással lesz mindennapjainkra is az elkövetkezendő években. Ennek megakadályozása érdekében elsősorban az üvegházhatást erősítő gázok kibocsátását kellene jelentős mértékben csökkenteni. Ez azonban nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is jelentős lépés. Még ha az emberi tevékenység szennyező kibocsátásait teljesen meg is lehetne szüntetni, a megindult légköri változások miatt a globális átlaghőmérséklet kb. 1,2-1,3° C-os emelkedésével kell számolni. A jelenlegi környezetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően további lassuló emelkedés után a középhőmérséklet stagnálása várható, amely alig 2 °C fokkal jelentene magasabb értéket, mint ami az ipari forradalmat megelőzően volt jellemző. Ha azonban a középhőmérséklet emelkedése meghaladja a 2° C-ot, az már drámai változásokat okozhat a földi éghajlatban és ökoszisztémában. Hogy ez ne következzen be, az elkövetkezendő 10-20 évben kell haladéktalanul, és alapjaiban kell megújítani az energetikai rendszereket.
A tíz legmelegebb év 1850 óta(Forrás: National Climatic Data Center) helyezés év 1. 1998 2. 2003 3. 2002 4. 2004 5. 2001 6. 1997 7. 1995 7. 1990 9. 1999 10. 2000
A globális átlaghőmérséklet 2° C-os emelkedésének várható következményei: – Emberek millióit fenyegeti majd éhínség, malária és árvizek, illetve milliárdokat az ivóvíz hiánya.
– Gazdasági összeomlás vár a legszegényebb és a fejlődő országokra, különösen a dél-szaharai afrikai országokra, Dél-Ázsiára és Délkelet-Ázsia, valamint Latin-Amerika egyes államaira.
– A hatalmas jégmezők lassú olvadásának eredményeként megemelkedett tengerszint számos országban okoz majd katasztrófákat. A legjelentősebb nagy kiterjedésű és több méter vastagságú jégtakarók Grönlandon (7 méter) és a nyugati Antarktiszon (5-7 méter) találhatók. Ez előbbi felmelegedése aggasztóan gyorsul.
– A tengerek szintjének megemelkedése beláthatatlan emberi veszteségeket okozhat tulajdonképpen bárhol a világon, főként azonban a fejlődő országok alacsonyabban fekvő területein, mint pl. Bangladesben, Dél-Kínában, valamint a tengerszintnél mélyebben elterülő államokban (Belgium, Hollandia, Északnyugat-Németország)
– Jelentős környezeti katasztrófákkal kell számolni a sarkvidékektől egészen a trópusokig.
– A természetes élővilág pusztulása az életszínvonal zuhanását és hatalmas gazdasági veszteségeket okozhat főként a legszegényebb és a fejlődő országokban.
A jégtakaró olvadása és a tengerszint emelkedése Sarkvidékek Egy sarkvidék jégmezők nélkül: A jegesmedvék, a rozmárok, valamint néhány fóka- és madárfaj kipusztulnának; a rénszarvasok élelem nélkül maradnának; a tengerek szintje nagymértékben megemelkedne, emberek milliói kerülnének veszélybe. A felmelegedés a sarkvidékeken kétszer gyorsabb ütemben zajlik, mint a világ többi részén. A sarki jéggel egyidőben Grönland jégmezői is olvadnak, melyek együttesen 7 méteres tengerszint-emelkedést okozhatnak, víz alá temetve a szigetországokat és a part menti városokat szerte a világon. Ellenintézkedések híján a globális éghajlatváltozás az egész világtérképet át fogja rajzolni.
Antarktisz Újabb aggasztó hírek láttak napvilágot a nyugat-antarktiszi jégsapka növekvő olvadásával és destabilizálódásával kapcsolatban, ami valószínűleg a tengerek melegedésével hozható összefüggésbe. Amennyiben az olvadás mértéke tovább növekszik, a jégsapka elolvadása a világtengerek szintjének 5-7 méteres emelkedését eredményezheti. Amikor a Greenpeace nyilvánosságra hozta az Antarktisz keleti oldalán található Larsen B jégtömb óriási leszakadását 1997-ben, megkongatta a vészharangot: az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának következményei globális méreteket kezdenek ölteni.
A gleccserek olvadása A sarki jégsapkákhoz hasonlóan a világ magashegységeiben található gleccserek is olvadásnak indultak az utóbbi évtizedekben Alaszkától az Alpokig, a Himalájától Patagóniáig és Kolorádótól az afrikai Kilimandzsáróig. Ezek a gleccserek gyakran a helyi vízellátás alapját jelentik, eltűnésük főként a mezőgazdaságra lesz drámai hatással, hatalmas aszályokat okozva.
Globális felmelegedés – ördögi kör A globális felmelegedés egyrészt olyan folyamatokat indít be, amelyek “pozitív visszacsatolással” tovább gyorsítják a felmelegedést, másrészt olyanokat, amelyek tompítják azt. A csökkenő havazás és kevesebb jégtakaró azt jelenti, hogy az exponált területek még több meleget szívnak magukba, ami tovább növeli a melegedés sebességét. 1 A jég hatékonyan visszaveri a nap energiáját. 2 Az fedetlen talaj több napfényt nyel el, ezért felmelegszik. 3 Ahogy a jég olvad, mind több terület marad fedetlenül. A fedetlen talaj még több energiát nyel el, ami még több jeget olvaszt el. 4 A felmelegedés miatt az örök hó határa egyre magasabbra kerül, ezért egyre nehezebb az új jég képződése.
Szélsőséges időjárás
Viharok és áradások A ‘80-as években több mint 700 ezer ember halt meg viharok, áradások és aszály következtében. Több millió ember vált hajléktalanná, súlyos beteggé, szenvedett anyagi veszteségeket és élt át emberi tragédiákat. A ‘90-es években még több áldozata volt a természeti katasztrófáknak, minthogy ezek száma rohamosan megnövekedett az utóbbi évtizedekben. A legpusztítóbb hatása az áradásoknak, a trópusi viharoknak és a földrengéseknek volt. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a viharok növekvő száma összefüggésben van a klímaváltozással.
Európa Súlyos viharok rázták meg az elmúlt években Európát, mint amilyen az 1999 decemberi “Lothar” volt, amely 215 km/h sebességgel söpört végig Franciaországon, Svájcon és Németországon. Nyolcvan ember halálát okozta, egész erdőket pusztított ki, és magasfeszültségű távvezetékek oszlopait döntötte ki. A biztosítók által kifizetett kártérítések összege elérte a 9 milliárd amerikai dollárt. Hó helyett esőkkel áztatott enyhe európai telek növelik az árvizek előfordulásának lehetőségeit. Az európai folyókon - mint a Rajnán, a Dunán és az Elbán - előforduló árvizek száma jelentősen emelkedett az utóbbi években.
Ázsia A közelmúltban súlyos áradások vonultak végig Nepálon, Indián, Kínán, Vietnámon, Kambodzsán és Bangladesen. 2004 nyarán Banglades területének kétharmada víz alá került. Több mint 50 millió embert érintett a katasztrófa, emberek tízezrei szenvedtek hasmenéstől, mivel a szennyvíz összekeveredett a az ivóvízzel. Hat évvel korábban, 1998-ban az alapvető táplálékot adó rizsültetvényeket olyan súlyos károk érték, hogy közel 20 millió ember szorult élelmiszersegélyekre az áradást követő évben.
Ki a hibás? Mostanáig nem lehetett közvetlen összefüggést találni egy-egy szélsőséges időjárási helyzet és a globális felmelegedés között, csak statisztikákra hagyatkozhattunk. Nemrégiben azonban az angliai Hadley Központ és az Oxford Egyetem tudósai bebizonyították, hogy a 2003-as európai hőhullám, amely emberek ezreit ölte meg, legalább 50%-ban az emberek, indította globális felmelegedésnek köszönhető. Arra is rámutattak, hogy a XXI. század közepére a ma még melegrekordnak számító nyári napok általánossá válnak.
A szárazság és a klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra
1970 előtt egy-egy adott időpontban a Föld felületének körülbelül 15%-án volt szárazság. Mára ez az érték 30%-ra emelkedett, a helyzet várhatóan tovább fog romlani. Nem lesz víz. Nem lesz élelem.
A klímaváltozás miatt emelkedő hőmérséklet következtében a sivatagok terjeszkednek. Afrika, Ázsia, Észak-India és Dél-Amerika elsivatagosodó területei emberek tízezreit taszítják szegénységbe. Kelet- és Dél-Európa gazdálkodói is hamarosan szembesülhetnek a termésátlagok csökkenésével, a hosszú és forró nyaraknak köszönhetően.
Mezőgazdaság A klímaváltozás jelentős veszélyekkel jár a mezőgazdaságra nézve. Számos fejlődő ország elveszítheti mezőgazdasági termelésének több mint egyötödét, ami komoly élelmiszerellátási gondokhoz vezethet. Növekednek az élelmiszerárak, a trópusi és szubtrópusi területeken csökkennek a gabonanövények hozamai. A növekvő hőség a jószágoknak sem tesz jót, és növeli a hőhullámok, okozta termésveszteséget. Néhány fejlett ország rövid távon számíthat némi növekedésre a mezőgazdasági termelésében, de ezen előnyök 90%-a Oroszországban és Kanadában jelentkezik majd. A fejlődő világ lakosságának 1995-ben a felét jelentő 65 ország együttesen körülbelül 280 tonna gabonaveszteségre számíthat. A klímaváltozás által leginkább sújtott 40 ország Afrikában, Latin-Amerikában és Ázsiában együttesen kétmilliárd lakossal rendelkezik, melyek közül 450 millió alultáplált. A korábbi évekhez képest ezen országokban a mezőgazdaság összesen 33 millió tonnával kevesebb terméket állít elő, ami 15 millió tonnás élelmiszerhiányt eredményez. Az alultáplált emberek száma drasztikusan emelkedik a klímaváltozással. Ezekben, az országokban gyatra és bizonytalan az élelmiszerellátás. Ezen országok többsége nem rendelkezik erőforrásokkal megfelelő mennyiségű élelmiszer előállításához, és nem rendelkezik konvertibilis valutával sem, hogy az importot finanszírozhassa.
A klímaváltozás hatásai a korallokra
A korallzátonyok a leglátványosabb és legösszetettebb tengeri ökoszisztémák. Több mint egymillió tengeri fajnak nyújtanak életteret, élelmet biztosítanak a szigetlakóknak a trópusokon. Globálisan nézve az emberiség jóléte függ részben, vagy egészben a korallzátonyoktól. A halászat a korallzátonyok körül a gazdasági haszonnál sokkal jelentősebb: a szegény lakosság fontos fehérjeforrása. Az ausztráliai Nagy Korallzátony 10%-a mára eltűnt. Ha a hőmérséklet a jelenlegi ütemben emelkedik tovább, a teljes korallzátony el fog pusztulni az elkövetkező 50 évben.
Kétfoknyi hőmérséklet-emelkedés már elpusztítja a korallzátonyokat A korallok – hasonlóan a sarki jégtakaróhoz és a gleccserekhez – rendkívül érzékenyek a hőmérsékletre. Ily módon nagyon jó közvetlen indikátorai a klímaváltozás globális hatásainak. A nyári csúcshőmérséklet már akár egy foknyi emelkedése is a korallok ún. kifehéredését okozza. A trópusi tengerek hőmérséklete az elmúlt 100 évben 1 C-ot emelkedett, és a jövőben a felmelegedés gyorsulása várható. A kifehéredést gyorsuló ütemben követi a korallok tömeges pusztulása.
Mit jelent a korallok kifehéredése? A korall kifehéredése olyan állapot, mely súlyosan károsíthat és elpusztíthat teljes korallzátonyokat. A korallokban mikroszkopikus méretű algák találhatóak, melyeket zooxanthelláknak hívnak. Ezek látják el energiával a korallok vázát, alkotó polipokat, és ők adják azok vibráló színeit. Az óceán növekvő hőmérséklete stresszhelyzetet teremt a koralloknak. Ennek eredményeképpen a korallok kilökik maguk közül a zooxanthellákat, ezáltal kifehérednek. Ha a zooxanthellák nem térnek vissza a korall szöveteibe, a korall elpusztul.
„A legvalószínűbb forgatókönyv az ausztrál korallzátonyok kifehéredésének tömeges méretűvé és gyakorivá válása, ami a korallok pusztulásához vezet.” Az ENSZ Éghajlatváltozással foglalkozó Kormányközi szakértői Testülete, Harmadik jelentés, 2001.
Forrás: Greenpeace Google Wikipedia ENSZ National Climatic Data Center
Az Egyesült Államok után Kína termeli a világon a legnagyobb mennyiségű üvegházhatású gázt. 1990‑ben Kína széndioxid-kibocsátása még alig érte el az USA széndioxid‑kibocsátásának a felét, mostanra viszont nem sokkal marad el tőle, és előrejelzések szerint az elkövetkezendő években hamarosan át is veszi a vezető pozíciót.
Mivel 2002‑ben Kína még fejlődő országként írta alá a kiotói jegyzőkönyvet, így tartózkodhatott az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalásoktól. Az 1,3 milliárd lakosú Kína a világ legnépesebb országaként mára a világ legnagyobb szén és tüzelőolaj‑fogyasztójává nőtte ki magát.
A környezet savasodását az emberi tevékenységek során kibocsátott kén-dioxid, nitrogén-oxidok és az ammónia idézik elő. A fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből kikerülve a légkör vízgőzével kén- és salétromsavat képezhetnek. A savas ülepedés káros hatásai a vízkészletek savasodása, erdők és növényzet károsodása, az épített környezet elemeinek korrodálása. A károk megelőzésének irányába mutató intézkedés a tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentését előíró új szabványok.
(In English with NeuroTran)
Also the the sustainable development and herein would like mention to do, non:
"Sustain development satisfies such development, which their present exigences, without would jeopard, how coming generations' chance that, so that also may satisfy his exigences .
China produces after the United States the world the the biggest amount Glass-house-effect wind. ben yet hardly achieved 1990-China carbon dioxide-his emission U.S. carbon dioxide-his emission's half, by now conversely much does not fall off she, and also buys according to forecasts the next years through before long the head position.
Since ben signed 2002-China yet developing country kyoto process-verbaux, obligation that way would have inhabited respecting Glass-house-effect winds' emission's reduction assumings. The world the biggest carbon and outgrew 1,3 milliard livers China's world populous land today heatingmaterial -his consumer himself.
www.miegyeb.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!
